Szeretném szíves figyelmedbe ajánlani a blogokban (naplóbejegyzésekben), havi bontásban szerkesztett MAGYAR TÖRTÉNELMI ESEMÉNYNAPTÁR-t, amely segítséget nyújt a történelmi események időrendi átláthatóságában. Az év szinte minden napján van miről megemlékeznünk, a hónapot és a napot vettem alapul a naptár összeállításakor, természetesen az évet is feltüntettem egy-egy esemény mellett, hogy lássuk azt is hány évvel ezelőtt történt az adott esemény. A dátumokhoz rövid leírást adok és kapcsolódó, megemlékező linkeket, képet, vagy videót csatolok. Köszönet az adatgyűjtésben és a szerkesztésben résztvevők segítségéért! Köszönet és elismerés minden YouTube-os videókészítőnek, akik színvonalas alkotásaikkal képekben is megjelenítik a történelmünket és színesítik ezt az oldalt. Látogass el a másik honlapomra is: http://www.magyarhosok.hupont.hu/Levelet a következő e-mail címre tudsz írni nekem:honlaplevelezes@citromail.hu
Az oldal tartalomjegyzéke:
- BEVEZETŐ
Ha szemből nézed az oldalt bal hasáb:
- MAGYAR TÖRTÉNELMI ESEMÉNYNAPTÁR
Jobb hasáb: - VIDEÓTÁR
- HUNOK ÉS MAGYAROK TÖRTÉNETE KÉPEKBEN, IDŐRENDI SORRENDBEN (a teljesség igénye nélkül)
Az oldal végén található az
- AJÁNLÓ, itt szeretném felhívni a figyelmet filmekre, könyvekre, eseményekre, érdekességekre, itt megnézhettek
1849. január 8. Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 800 ember halt meg, amikor román népfelkelők lerohanták a várost.
forrás: http://www.miabonyunk.hu/cikkek.php?cikk=1054
1943. január 12-14.Don-kanyar, megsemmisült a második magyar hadsereg nagy része.
Január 22. Magyar Kultúra Napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak. A dátum apropóját az az esemény szolgálja, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük.
1945. január 23. Magyar Népirtás Napja
Január 23-án emlékezünk arra a szomorú napra, ami 65 évvel ezelőtt történt Csúrogon, majd utána Zsablyán és Mozsoron.
(Magyar Szó)
forrás: http://kuruc.info/r/26/54184/
forrás: http://kuruc.info/r/6/50889/
1919. január 29. Civitas Fortissima - A Legbátrabb város - Balassagyarmat
A bátor hazafiak megvédték otthonukat, nem tűrték az idegen rabigát!
Megemlékezés: http://kuruc.info/r/21/54497/
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=t0B9C_mP93E
1945. február 11. Becsület Napja
Megemlékezés a II. Világháborúban Budapestet védő magyar és német katonák hősies kitörési kísérletéről 1944 november elején megkezdődött a II. Világháború 4. leghosszabb város ostroma és 102 nappal később az egyetlen sikeres kitörése. A hazaszerető civil lakosság túl azon, hogy kénytelen volt elviselni az embertelen háborút, minden erejével segítette élelemmel és ruhával látta el Budapest védőit.
1881. február 14. Csendőr Nap (Magyar Királyi Csendőrség megalakulása)
1924. február 15. A Hazatérés Napja
1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közösen elhatározta, hogy 1924. február 15-ét a „hazatérés napjává” nyilvánítja, és ezt a napot minden évben közösen megünnepelik.
Megemlékezés: http://kuruc.info/r/21/55200/
Február 25. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.
Megemlékezés: http://barikad.hu/node/47878
1998. március 12. Magyarország NATO csatlakozása
Az Országgyűlés 1998 februárjában határozatba foglalta a népszavazás eredményeit. Magyarország – Lengyelország és Csehország mellett – 1999. március 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált.
1848. március 15. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörése
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.
Megemlékezés: http://kuruc.info/r/3/58715/
1939. március 15. Kárpátalja visszatér (Első bécsi döntés 1938. november 2.)
1990. március 15-20. Fekete március Marosvásárhelyen
A háttérből gerjesztették azt a feszültséget, ami 1990 fekete márciusához vezetett: magyarok és románok három napig csatáztak Marosvásárhely főterén. A román fölényt a környékbeli cigányság „hadba szállása” enyhítette, de az erőviszonyokat a Nyárád menti székelyek fellépése fordította meg. Végül a román hadsereg ejtőernyősökkel vetett véget a polgárháborús viszonyoknak.
Megemlékezés: http://kuruc.info/r/3/56509/
1939. március 23.-04.04. Magyar-szlovák "kis háború"
A történészek által "kis háborúnak" elnevezett magyar-szlovák katonai konfliktus
1939. március 23-án tört ki és 1939. április negyedikéig tartott. A Horthy Miklós vezette Magyar Királyság akkor azért támadta meg a néhány nappal korábban létrejött, Jozef Tiso katolikus pap által vezetett fasiszta Szlovák Államot, hogy Kárpátalja Magyarországhoz való visszakerülésével nyugatabbra tolódjon az ottani magyar-szlovák határ.
A katonai konfliktusnak a szlovák oldalon 21, a magyar oldalon pedig 20 áldozata volt. A konfliktus eredményeképpen végül mintegy 70 ezer korábbi szlovák állampolgár került vissza Magyarországhoz.
Megemlékezés: http://szentkoronaradio.com/elszakitva/2010_03_20_emlekmu-a-magyar-szlovak-kis-haboru-aldozatainak
1950. április 1. Dósa Attila és társai pere, kivégzések
A fogva tartottak egyik csoportját - az eredeti elképzelések szerint 36, később Hetsey Pál "elkülönítésével“ összesen 35 főt - Dósa Attila és társai perében állították bíróság elé 1949. október végén. A bíróság az 1950 márciusában tartott fellebbviteli tárgyaláson 5 halálos ítéletet hagyott jóvá. Dósa Attilát, Varga Modesztó és Csúcs György főhadnagyokat, Szűcs József alezredest és Prettenhoffer Jenő főmérnököt, egykori tartalékos hadnagyot 1950. április 1-jén végezték ki.
Megemlékezés: http://www.magyarhosok.hupont.hu/
1927. április 1-jén született Puskás Ferenc (született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi; Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk%C3%A1s_Ferenc
Diafilm a 6:3-ról: http://kuruc.info/r/6/72839/
1241. április 11. Muhi csata
Tatárdúlásnak tanultuk, pedig lehet kicsit másképp volt.
Barabási László történész véleménye szerint arról volt szó, hogy a tatárok megindultak Európa nyugati része felé, hogy felperzseljék a közös ellenségünk, mi pedig nem álltunk melléjük. Addigra már túlságosan átjárta a nyugatról terjedő vírus nemzetünket és inkább azok mellé álltunk, akik a mi pusztulásunknak örültek volna a legjobban.
Megemlékezés: http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=28030
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=xB30ompj5Wg
1848. április 11. Kihirdetik az áprilisi törvényeket
1941. április 11. Magyarország belép a II. világháborúba
Csapataink átlépték a jugoszláv gúnyhatárt és visszavették, ami a miénk. Sajnos, a jó kezdet után a végkifejlet ismét tragédiát hozott számunkra. Elhozta a szovjet megszállást a legborzalmasabb terrorral. Emlékezzetek arra a 245 ezer magyar nőre, kislányra és férfira, akiket 1945-ben Budapest megszállása után megerőszakoltak! Emlékezzetek azokra a kislányokra, akiket a hős szovjet katonák tucatjai erőszakoltak meg olyan brutalitással, hogy az utcákon véreztek el! Emlékezzetek 1956-os forradalom után kivégzett és bebörtönzött emberek ezreire!
Megemlékezés: http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=28030
Május 1. A munka ünnepe
A munka ünnepe (eredetileg, és a volt szocialista országokon kívül mindig is a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.
2004. május 1. Magyarország EU csatlakozása
Magyarország 2004. május 1-jén vált az Európai Unió tagjává.
1795. május 20. Magyar jakobinusok kivégzése
A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek, illetve I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt. A tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, Martinovics Ignác vezetése alatt zajló szervezkedés rövid életűnek bizonyult, pár hónapos fennállását követően közel félszáz tagját letartóztatták, s hét vezetőjüket 1795 kora nyarán Budán kivégezték. A Buda melletti Generális-kaszálón (a mai Vérmezőn) került sor a mozgalom vezetői, Martinovics, Sigray, Hajnóczy, Szentmarjay és Laczkovics kivégzésére. Két társukon, Őz Pálon és Szolártsik Sándoron ugyanott, de pár nappal később, június 3-án hajtották végre a halálos ítéletet. A várfogságot elszenvedő bebörtönzött jakobinusok között volt Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László és Verseghy Ferenc is.
A jakobinusok elnevezést nem maguk választották, kortársaik használták a mozgalom tagjainak gúnyos megjelölésére. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_jakobinus_mozgalom
Magyar jakobinusok sírja Budapesten. Kerepesi temető: 11/1-sziget.
Május utolsó vasárnapja A Hősök Napja
A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelegnek azok előtt a magyar katonák előtt, akik az Árpád-kortól kezdve az 1848-49-es szabadságharc, az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, egészen napjainkig megvédték az országot a külső ellenségtől. A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvénycikkre vezethető vissza.1945-ben még országszerte megtartották a hősök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Közel ötven évig csak titokban lehetett gyertyát gyújtani értük, aztán 1989 májusában ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. (A videóban tévesen szerepel a dátum.)
forrás: http://szebbjovo.hu/node/3139 , http://kuruc.info/r/8/79801/
1920. június 4. Trianon - trianoni "békeszerződés", békediktátum, a magyar nemzet gyásznapja
"A Párizs melletti Trianon kastélyban aláírt békeszerződés értelmében az ország elvesztette területének több, mint 2/3-át, lakosságának közel 2/3-át! Ezzel Magyarország egy európai nagyhatalom egyre súlyosabb és szuverénebb részéből az európai kisállamok sorsának részese lett. Önálló ország, de olyan helyzetben, amely kiszolgáltatta a nagyhatalmak akaratának. Számára legfeljebb csak az ügyes lavírozás maradt az ellentétektől előbb látszólagosan, majd egyre nyíltabban szaggatott európai erőtérben. Trianonban megtagadták a népek önrendelkezési jogát, így a Wilson emlékirataiban megismételt elveket is, amelyért állítólag az Entente hatalmak harcoltak. Végső fokon a trianoni béke még súlyosabb állapotokat teremtett, mint amelyet orvosolni akartak, ugyanis, az utódállamok 42 millió lakosára mintegy 16 millió más nemzetiségi jutott." A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010.05.31-én a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
forrás: http://kuruc.info/r/2/60437/
1703. június 16-án kezdődött a Rákóczi-szabadságharc
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=E4PnSBDYWt0#t=976
1989. június 16. Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnökének újratemetése.
1868. június 18. Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Horthy_Mikl%C3%B3s
Horthy: Emlékirataim letölthető innen: http://www.scribd.com/doc/26561823/Emlekirataim-Horthy
1950. június 19. Hatvan éve kezdődtek a hortobágyi kitelepítések
1046. június 27. Megszületett I. (Szent) László magyar király. 1192. június 27. Váradon Szentté avatták I. (Szent) László, magyar királyt Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból.
1456. július 22. Nándorfehérvár diadala
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
link: http://egymagyar.blogspot.com/2010/07/nandorfehervari-diadal.html
1290. július 23. Székesfehérvár, Trónra lép III. András magyar király,
1849. július 31. Segesváron és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette orosz és az Eduard Clam-Gallas tábornok irányította osztrák hadsereggel szemben. Nagy valószínűség szerint nagy költőnk: Petőfi Sándor is itt vesztette életét.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Segesv%C3%A1ri_csata
Augusztus 1.
1849. augusztus 1-én Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredesre bízta a
vezetést, aki a maradék 200 honvédjével indult csatába. A székelyek
élethalálharcot vívtak Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és
orosz csapatokból álló ellenséges 200000 fős hadserege ellen. A hatalmas túlerő
ellenére sikerült több ízben is visszaverni a támadásokat, de elárulták,
körbekerítették őket. Nyerges-tetőn, a hágón haltak hősi halált mind a 200-an.
forrás: http://jovonk.info/2013/08/01/nyerges-teton-magyarbol-eleg-200#.UfqxOFwxTZg.facebook
Augusztus 2.
1945. augusztus 2-án Csehszlovákiában a németek kiűzése után megkezdődött a "kisebbségek" jogfosztása, a tetőpontot Benes elnök kiadott
33. dekrétuma jelentette. A felvidéki magyarok tulajdonuk után elvesztették
állampolgárságukat is.
forrás: http://www.hir24.hu/tudomany/2013/08/01/igy-semmiztek-ki-a-magyarokat/#aktualis
Augusztus 6.
1566. augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán (ur. 1520-1566) 150 000 fős hadserege a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult a többszörös oszmán túlerővel (60–65 ezer harcos) szemben alul maradt, s megmaradt vitézeivel együtt hősi halált halt. http://www.magyarvagyok.com/kultura/tortenelmi/csatak/6821-Szigetvar-ostroma.html
Augusztus 20. Magyarország születésnapja
Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949. és 1989. között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. http://hu.wikipedia.org/wiki/Augusztus_20.
1526. augusztus 29. Mohácsi csata
A mohácsi csata vagy mohácsi vész (törökül Mohaç savaşı vagy Mohaç meydan savaşı) 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=3cbpPBKktcU
1940. augusztus 30. II. bécsi döntés
A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor született.
A magyar kormány (gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a románokkal folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttség vezetője - mindannyian erdélyi származásúak voltak), és a román kormány a döntőbíráskodást elfogadta.
Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint – de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben – a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. Fontos megjegyezni, hogy a Szovjetunió 1940 júniusában megszállta az akkor Romániához tartozó Besszarábiát, a mai Moldova Köztársaság területét, és a második bécsi döntés kihirdetésekor javában folytak a krajovai tárgyalások, amelyek lezárultával szeptember 7-én Bulgária visszakapott Romániától 2 dél-dobrudzsai megyét, az ún. Kvadrilátert.
A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne a Székelyfölddel.
Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9sek
1940. szeptember 9. Erdélyország felszabadult újra”
1940. szeptember 1-jén a Bors községben összeült román– magyar katonai bizottság megállapodott Észak-Erdély kiürítésének és magyar megszállásának pontos menetrendjében. A megszállási egyezmény értelmében a magyar csapatok szeptember 5-én kezdhették meg az előnyomulást a Nagyszalonta– Ottomány határszakaszon, és az egész terület megszállását szeptember 13-án 18 óráig (román idő szerint 19 óráig) kellett befejezni. Székelyföldet éppen hetvenegy évvel ezelőtt, 1940. szeptember 9-én érték el az első alakulatok, a mai Hargita megye területére pedig szeptember 10-én érkeztek. A Gyorshadtest ezen a napon Bonchida irányából Parajdot, Korondot és Marosvásárhelyt érte el. A Maros mentén Maroshévíz volt az első birtokba vett Hargita megyei település, de a magyar csapatok ugyanaznap Gyergyószentmiklósra és a Békásszoroshoz is eljutottak.
forrás: http://erdely.ma/dokumentum.php?id=99585&cim=71_evvel_ezelott_erkeztek_parajdra_a_magyar_honved_csapatok
1940. szeptember 11. A Magyar Királyi Honvédség dicsőséges bevonulása Kolozsvárra
2006. szeptember 18-19. MTV Székház ostroma
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=CVv-1FsMefU
1944 ősze (1944. szeptember 26.) Székelyföldi vérengzés
1944. őszén a II. bécsi döntés hatására a Maniu Guards a székely magyarok körében tömeges, brutális mészárlást hajtott végre Erdélyben.
Az aradi vértanúk azok a honvédtisztek, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
1848. október 13.Rózsa Sándor (1813-1878) magyar betyár csatlakozott a szabadságharchoz.
1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták. http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsa_S%C3%A1ndor
érdekes hír: http://kuruc.info/r/6/60382/
1552. október 18. A legendássá vált egri ostrom 1552. szeptember 11-től október 18-ig zajlott le.
Az évi török hadjárat katasztrofális eredménnyel végződött. Sajnos, a pasák joggal jelenthették Sztambulba, hogy a szultán birodalmának határait sikerült kiterjeszteniük, azonban a török sikert nagymértékben enyhítette már a kortársak és az utókor számára is az egri vitézek hősies helytállása. Gárdonyi metaforikus szóhasználatával az „egri csillagok” bebizonyították, hogy szerencsés körülmények között, a végsőkig történő elszántsággal és kitartással magának a szultáni főseregnek is ellent lehet állni. Mivel erre – a nándorfehérvári diadal óta – az ország területén zajló küzdelmekben még nem volt példa, az egri győzelemnek felmérhetetlen pszichikai hatása volt. A magyar nemzet mai krízishelyzetében, a jelenkori nemzedékeknek is erőt, példát és morális tartást adhatnak Dobó István, Bornemissza Gergely, Mekcsei István, Zoltay István és hős bajtársaik. ÖRÖK DICSŐSÉG HAZÁNK HŐS VÉDŐINEK!
1989. október 23-án a déli harangszó után a Magyar Köztársaság megbízott elnöke, Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot a Parlament erkélyén. A Kossuth téren több százezer ember gyűlt össze a III. magyar demokratikus köztársaság kikiáltásakor. Az I. magyar köztársaság kikiáltására 1918. november 11-én került sor, a második pedig 1946. január 31-én került elfogadásra.
2006. október 23. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a megemlékező több tízezres, békés tömegbe gumilövedékkel lövetett a hatalom. 14 embernek szemsérülést, sok száz embernek súlyos sérülést okoztak.
1784. október 31. Román parasztlázadás, melynek során nemcsak nemeseket, hanem magyarokat is lemészároltak
A kincstári uradalomhoz tartozó Mesztákon, Zaránd vármegyében 1784. október 31-én Gheorghe Crisan gyűlésbe hívta a Fehér-Körös vidékének lakóit. Az itt összegyűlt 600-700 paraszt elhatározta, hogy Gyulafehérvárra megy, fegyvert kér, és belép a határőrségbe. A gyűlés hírére Zaránd vármegye alispánja, Hollaky István parancsából küldöttség érkezett a helyszínre, és Kurety (Curechiu) mellett megpróbálták feloszlatni a tömeget. A feldühödött mócok azonban nemcsak megtagadták az engedelmességet, hanem agyonverték a feladatukat teljesítő Gáll Mihály és Naláczi Farkas zarándi szolgabírákat. Ezzel tört ki a parasztlázadás.
A felkelőket Horea (Vasile Nicula), Ion Closca és Gheorghe Crisan vezette. A parasztfelkelésben 20-30 ezer főnyi, többségében kincstári jobbágy és közéjük vegyült nagyszámú betyár, valamint 150 főre tehető katonaszökevény vett részt.
A lázadás nemcsak a nemesek, hanem az összes magyar ellen irányult. A lázadást az osztrákok december 11-én leverték.
1938. november 2. Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg.
Magyarország, az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből visszakapott 11 927 km²-t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia) déli részét (lásd: Felvidék), benne Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács, Beregszász környéke). Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák. (Az 1930-as – vitatott hitelességű – csehszlovák népszámlás szerint a magyarok aránya itt 57% volt.)
85 391 szlovák került át a magyar oldalra és kb. 67 000 magyar maradt a szlovák oldalon. (Emellett, a Szlovákiánál maradt 89 000 főnyi zsidók többsége is magyar anyanyelvűnek vallotta magát.)
A békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el. (Csak a II. világháború folyamán változtatták meg álláspontjukat.)
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9sek
1956. november 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtása
November 4-én hajnalban, 4 óra 15 perckor, még mielőtt a rádióban elhangzott volna a Kádár-kormány megalakulásának bejelentése, megindult a támadás Budapest és az ország számos nagyvárosa ellen.
Megemlékezés: http://tudomany.ma.hu/tart/rcikk/h/0/104004/1
1810. november 7-én született az egykori Németgyulán Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneköltője.
Megemlékezés: http://kuruc.info/r/21/69118/
2004. december 5. Népszavazás a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról
1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km2 Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. Az Országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún. Hűségkaput.
